Pákozd nagyközség Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, Székesfehérvártól 11 km-re északkeletre fekszik. A település és környéke gazdag régészeti lelőhelyekben: kőkori, bronzkori, hallstatti urnatemetői, római kori és vaskori települései, valamint újkőkori temetkezési helyek is előkerültek itt. A magyar történelem két jelentős csatája fűződik Pákozd nevéhez: a törökellenes küzdelmek során 1593-ban vívott ütközet, és az 1848–1849-es szabadságharc egyik legfontosabb csatája, a szeptember 29-i pákozdi csata.
 
A település a Velencei-hegység délkeleti lankáin, a Velencei-medence északnyugati kiszögellésén helyezkedik el, átlagosan 125 méterrel a tengerszint felett. Belterülete a tóparttól 300–500 méterre húzódik, fontos közlekedési tengelyeit az északkelet–délnyugati sukoró–székesfehérvári főút és a Bella-patak völgye adja, valamint a 6213-as út. Külterületeihez tartozik a Karácsony-hegy, az Ősi-hegy, a Csíkmák-hegy, a Kanca-hegy és a Mészeg-hegy, ahol a Pákozdi Arborétum található. A települést délről a Velencei-tó, északról a Velencei-hegység alacsony csúcsai határolják, területén több forrás és a Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület is található.
 
A település neve valószínűleg egy személynévből ered, első írásos említése 1279-ből származik. 1279-ben Péter veszprémi püspök földjét adta át Colynus mesternek, a 14. században pedig már a plébánosok nevei is felbukkannak. A török hódoltság idején Pákozd az İstolni Belgrad-i szandzsákhoz tartozott, és lakossága a háborús események miatt szenvedett. 1593-ban a településtől északra zajlott a pákozdi csata, amelyben a magyar csapatok szétverték Haszán budai pasa seregét. Az 1848–1849-es szabadságharc során Móga János vezette honvédsereg itt érte el az egyik korai diadalt, amikor a horvát bán seregét megfutamították.
 
A település a 18. században népes volt, lakói a Velencei-tó déli partján és a Vértesalján bérelt földeken gazdálkodtak. A 20. század során Pákozd fejlődött, külterületein szőlőskertek, hétvégi telkek és új lakóházak épültek. 2013-tól a nagyközségi cím használatára jogosult, melynek alkalmából I. István királynak szobrot állítottak az augusztus 20-i állami ünnepen, Rohonczi István alkotásában.
 
A bögre egyedi grafikai tervezése Székely Tamás munkája. Minden példány sorszámozott és minden szériából csak bizonyos mennyiség kerül előállításra. Minden bögre külön-külön, egyesével készül, Magyarországon. Az egyes művészekről készült bögre alkotások később újabb sorozat példányokkal egészülhetnek ki, így adva ki majd egy komplett készletet. Ha valamelyik művészről már vásárolt motiváló gondolatot ábrázoló bögrét, kérheti, hogy a sorozat következő darabjának megjelenésekor értesítést kapjon. A bögrék megvásárolhatók ajándékba is, egyedi igény esetén (pl. díszcsomagolás, vagy más címre történő kézbesítés, esetleg bonbonnal való megtöltés) kérjük írjon nekünk e-mail az info@feliratosbogre.hu -ra!