JÓKAI MÓR
 
 
Jókai Mór 1825-ben született Révkomáromban, nemesi, értelmiségi családban. 1831-ben kezdi elemi iskoláit. 1835 őszén Pozsonyba megy. 1841-ben Pápára megy filozófiát tanulni a főiskolán, itt megismerkedik iskolatársával, Petrovics (Petőfi) Sándorral. 1846. július elsején megkezdődik a Tízek Társasága „írói sztrájk”-ja, folyik lapalapítási kísérletük, de sikertelenül. 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezető alakja, a tömeg mozgatója és szónoka, a tizenkét pont szerkesztője.
Szilveszterkor családostul Debrecenbe menekül, s ott február 22-én megindítja a békepárti Esti Lapokat. 1850 elején végleg Pestre megy, a komáromi menlevélben bízva. 1858 végén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választják. 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választják. 1861-ben Siklóst képviseli az országgyűlésen a határozati párttöredékhez csatlakozva. Megismerkedik Tisza Kálmánnal. Az elkövetkező években több helyen tölt be képviselői tisztségeket. 1890 márciusában lemond Tisza Kálmán, ez elidegeníti a politizálástól. 1899. szeptember 16-án feleségül veszi a húszéves Grósz (Nagy) Bellát. Meghasonlik rokonságával, elköltözik Fesztyéktől, országszerte támadják. 1904 májusában meghal.
Indíttatást irodalmi munkásságának Dumas, Sue, Victor Hugo regényei adták. A magyar írók közül Eötvös József és Kemény Zsigmond munkássága volt rá hatással. Az európai epika kortárs irányzatait és színvonalát először Kemény Zsigmond közelíti meg. Jókai hatalmas életművét azonban nem lehet egyetlen stíluskategóriával, a romantikával karakterizálni. Művei sokféle szállal kapcsolódnak a romantikát követő új irányzatokhoz is. Több Jókai-regény fontos szervezőelve a naturalizmus által oly kedvelt átörökléstan (pl.: Az arany ember)
Nehezen szétválasztható egymástól a késő-romantika és a szecesszió világképe. Az arany ember nemcsak a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb alkotása, hanem sok szempontból az első magyar szecessziós regény is. Azzá teszi az elvágyódás és kiábrándultság motívuma. Jókai elődjeivel szemben vigasztalóan és biztatóan mesél, hőssé emeli a hétköznapok emberét, bátorságot szuggerál elbeszéléseivel. Nemzetünk hibáit elhallgatja, elsiklik felettük. Szemlélete liberális és optimista. Témavilágát magasztos eszmények képezik. A főhősök romantikusan szélsőséges alkatok. Szereplőinek társadalmi hovatartozása meghatározó súlyú. A jellemzést az író gyakran egyszerű eszközökkel végzi, pl. beszélő nevekkel. Szereplői statikusak, jellemük nem fejlődik. Fejlődő hős lesz azonban Timár Mihály (Baradlay Richárd, Kárpáthy János), akik alkalmazkodnak az új időkhöz, több oldalról, sokféle élethelyzetben megismerhetjük őket.
Jókai világértelmezése: a jó és a rossz, az igazi és a hamis egymást kizáró erkölcsi alapozású ellentéte a mese, a mítosz, a legenda hagyományához kapcsolódik. A történelmi eseményeket mítoszokba, mesékbe rendezi – ezzel a nemzeti mitológia megalkotását szolgálja.
 
A bögre egyedi grafikai tervezése Székely Tamás munkája. Minden példány sorszámozott és minden szériából csak bizonyos mennyiség kerül előállításra. Minden bögre külön-külön, egyesével készül, Magyarországon. Az egyes művészekről készült bögre alkotások később újabb sorozat példányokkal egészülhetnek ki, így adva ki majd egy komplett készletet. Ha valamelyik művészről már vásárolt motiváló gondolatot ábrázoló bögrét, kérheti, hogy a sorozat következő darabjának megjelenésekor értesítést kapjon. A bögrék megvásárolhatók ajándékba is, egyedi igény esetén (pl. díszcsomagolás, vagy más címre történő kézbesítés, esetleg bonbonnal való megtöltés) kérjük írjon nekünk e-mail az info@feliratosbogre.hu -ra!