Klárafalva Csongrád-Csanád vármegye déli részén, Szeged és Makó között, félúton helyezkedik el a 43-as számú főút mentén, a Maros bal partján. A község és környezete már ősidők óta lakott terület, amit a régészeti feltárások is bizonyítanak: a település határában bronzkori leletek, valamint avar kori temető került elő. A falu a honfoglalás óta folyamatosan áll, a XIII. században Varsánytófalu néven ismerték, és 1256-ban egy adománylevél is említi. A Szent Klára tiszteletére épített templomáról kapta a nevét, és a falut először 1488-ban említik oklevélben Klárafalwa néven. A község címerében látható honfoglaló őst idéző motívum, a lóháton vadászó harcos, a Budapesti Nemzeti Múzeumban őrzött arany nagyszíjvég vadászati jelenetét tükrözi, amely a régészeti leletek alapján került a községhez, és a Szent Klára alak az alapításra utal.
 
A község története során az 1550–52-es török hadjáratok idején elpusztult, lakosai elmenekültek. 1777-ben Magyarcsanádról érkező magyar dohánykertészek települtek újra Klárafalvára, és ebben a térségben meghonosították a dohánytermesztést, amely a község gazdasági életében hosszú időre meghatározóvá vált. A falu mellett elterülő klárafalvi puszta 1801-től a báró Gerlicy család tulajdona volt, akik a Kukutyini határrészben majorságot alapítottak, ezzel is növelve a mezőgazdasági termelést és a térség gazdasági jelentőségét.
 
A község területének közel 30%-át erdő borítja, elsősorban a Maros-parton és annak közvetlen környezetében, ami gazdag természeti értékeket és változatos élővilágot biztosít a térségben. A település teljes közműhálózattal rendelkezik, és az önkormányzat aktívan működteti az alapvető közszolgáltatásokat: orvosi rendelőt, közös önkormányzati hivatalt, könyvtárat, faluházat, valamint falugondnoki szolgálatot, amely a helyi lakosok mindennapi életét segíti.
 
Klárafalva napjainkban nemcsak történelmi múltja és mezőgazdasági hagyományai miatt kiemelkedő, hanem természeti adottságai és a Maros-parti erdők miatt turisztikai és rekreációs szempontból is jelentős, lehetőséget nyújtva a természet közelségének élvezetére, családi kikapcsolódásra és kulturális programokra. A falu hagyományőrző rendezvényei, például a helyi templom ünnepei és a falusi közösségi események hozzájárulnak a település identitásának és közösségi életének fenntartásához.
 
A bögre egyedi grafikai tervezése Székely Tamás munkája. Minden példány sorszámozott és minden szériából csak bizonyos mennyiség kerül előállításra. Minden bögre külön-külön, egyesével készül, Magyarországon. Az egyes művészekről készült bögre alkotások később újabb sorozat példányokkal egészülhetnek ki, így adva ki majd egy komplett készletet. Ha valamelyik művészről már vásárolt motiváló gondolatot ábrázoló bögrét, kérheti, hogy a sorozat következő darabjának megjelenésekor értesítést kapjon. A bögrék megvásárolhatók ajándékba is, egyedi igény esetén (pl. díszcsomagolás, vagy más címre történő kézbesítés, esetleg bonbonnal való megtöltés) kérjük írjon nekünk e-mail az info@feliratosbogre.hu -ra!