KOSZTOLÁNYI DEZSŐ
Kosztolányi Dezső (1885–1936), március 29-én született Szabadkán, a mai Szerbia területén fekvő Bácska fővárosában apai ágon köznemesi, anyai ágon vagyonos polgári családban. Anyja Brenner Eulália, apja Kosztolányi Árpád a helyi gimnázium matematika–fizika szakos tanára, később igazgatója. Nagyapja Kosztolányi Ágoston bankpénztáros, 1848–49-es honvédszázados, aki Bem seregében szolgált, és személyesen látta Kossuth Lajost, valamint Petőfi Sándorral is beszélt. Az apai nagyapa volt, aki a gyermek Kosztolányit írni-olvasni és angolra tanította. A fiatal Kosztolányi Szabadkán végezte tanulmányait, és ott is fejezte volna be, ám az irodalmi önképzőkörön olyan megjegyzést tett a magyartanárára, amely miatt kicsapták, s az érettségit Szegeden, magántanulóként szerezte meg. Ezt követően a budapesti egyetem magyar és német szakára iratkozott be. Négyesy László professzor stílusgyakorlatán ismerkedett meg többek között Babits Mihállyal és Juhász Gyulával, és élethosszig tartó barátságot kötött Karinthy Frigyessel. 1904-ben a bécsi egyetemen filozófiát és lélektant hallgatott. 1905-től újfent a budapesti bölcsészkar hallgatója volt, diplomát azonban Adyhoz hasonlóan nem szerzett: 1906-ban állást vállalt a Budapesti Naplónál. 1907-től A Hétben is rendszeresen publikált verseket, műfordításokat és kritikákat. Később az Élet, a Bácskai Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársaként is dolgozott. A Nyugat indulásától fogva rendszeresen publikált a folyóiratban.
1910-ben utazást tett Franciaországban és Olaszországban. 1913-ban feleségül vette Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona álnéven maga is írt. Két évvel később megszületett fia, Kosztolányi Ádám. Támogatta az őszirózsás forradalmat, a Vörösmarty Akadémia tagja lett, a Tanácsköztársaságot viszont fenntartással fogadta, majd – annak diktatórikus eszközei miatt – elutasította. Ezt követően rövid időre az Új Nemzedék című szélsőjobboldali újsághoz csatlakozott. Később szakított a lappal, de lépése miatt átmenetileg elszigetelődött, politikai irányzatok és irodalmi szekértáborok közé került (a jobboldal az őszirózsás forradalom melletti kiállásáért támadta). A trianoni békeszerződés mélyen megrázta: Jajveszékelő címmel líraciklust írt, és ő szerkesztette az értelmiség nagyon széles körét összefogó Vérző Magyarország antológiát.
A ’20-as években aztán „a polgári életforma s az alkotói önállóság legmagasabb szintű összeegyeztetője lett” – írta róla egyik monográfusa. A Pesti Hírlapnál vállalt jól fizető állást (haláláig itt dolgozott), miközben költőként és íróként is sikereket aratott. 1930-ban a Kisfaludy Társaság tagjának és a Magyar PEN Klub elnökének választották. 1933-ban jelentkeztek betegségének, az ínyráknak első tünetei. 1935-ben ismerkedett meg utolsó szerelmével, Radákovich Máriával, aki több kései versének ihletője volt. 1936-ban hunyt el.
A bögre egyedi grafikai tervezése Székely Tamás munkája. Minden példány sorszámozott és minden szériából csak bizonyos mennyiség kerül előállításra. Minden bögre külön-külön, egyesével készül, Magyarországon. Az egyes művészekről készült bögre alkotások később újabb sorozat példányokkal egészülhetnek ki, így adva ki majd egy komplett készletet. Ha valamelyik művészről már vásárolt motiváló gondolatot ábrázoló bögrét, kérheti, hogy a sorozat következő darabjának megjelenésekor értesítést kapjon. A bögrék megvásárolhatók ajándékba is, egyedi igény esetén (pl. díszcsomagolás, vagy más címre történő kézbesítés, esetleg bonbonnal való megtöltés) kérjük írjon nekünk e-mail az info@feliratosbogre.hu -ra!
