KRÚDY GYULA
Krúdy Gyula 1878. október 19-én született Nyíregyházán. Önéletrajzában így emlékezett születésére: „késő őszidőben, egy nádfödeles, hosszú, visszhangos, kisablakos házban” látta meg a napvilágot. Apja, Krúdy Gyula, tehetős nyíregyházi ügyvéd és dzsentri származású férfi volt, anyja, Csákányi Júlia pedig paraszti családból származott, és szobalányként dolgozott. Az író törvénytelen gyermekként szerepelt a hivatalos iratokban, mivel szülei csak 1895-ben házasodtak össze, a tizedik gyermekük születése után.
Gyermekkorát boldogan, szabadon töltötte: „Úgy emlékszem, hogy gyermekkorom kedvemre való módon telt el. Csavargó, öreg vadászokkal jártam a tiszai kiöntésekhez, a lápokon, nádasokban, a tengeriföldeken, a Nyírség puha homokjában” – írta visszaemlékezéseiben. Már fiatalon elhatározta, hogy író lesz, és semmi más nem érdekli. Tanulmányait Szatmárnémetiben és Podolinban végezte, és már gimnazista korában megjelentek írásai vidéki újságokban. Érettségiig mintegy kétszáz novellát publikált. Első novellája tizenöt éves korában látott napvilágot, első kötete, az Üres a fészek és egyéb történetek pedig még húszéves kora előtt jelent meg.
Krúdy újságíróként dolgozott Debrecenben és Nagyváradon, majd 1896-ban Budapestre költözött, ahol élete végéig élt. Így írt a fővárosban töltött éveiről: „Pesten a Józsefvárosban laktam, a kezdő írók akkoriban könnyűnek tetsző, reményteljes, nem csüggedő hangulataival. (…) A sorsom mindenfelé taszigált, a város egyik negyedéből a másikba. Mindig messzi Budán szerettem volna lakni, de csak a Margitszigetig jutottam, egy régi házba, a hosszú, elgondolkoztató őszöket, emberhangtalan teleket töltöttem.”
A fővárosban a bohém művészélet jellemző volt rá. 1897-ben ismerkedett meg Spiegler Bellával, aki nála hét évvel idősebb volt. A szülők tiltása ellenére 1899 végén házasságot kötöttek. Krúdy hihetetlenül termékeny szerző volt. Lánya, Krúdy Zsuzsa így emlékezett rá: „Vastag, kerek tollszárral, hegyes tollal, diósgyőri árkusokra rótta apró gyöngybetűit. Még mindig napi 16 oldalt, Jókai teljesítményét szabta ki magának. Hosszú, gyötrelmes órákig tartó munkája közben csak néha állt meg. Ekkor karjait, ujjait tornásztatta, ropogtatta, s rágyújtott ki tudja hányadik Stambul-cigarettájára.”
Az első világháború idején nem kellett katonai szolgálatot teljesítenie. A húszas években azonban népszerűsége és anyagi helyzete is megromlott, s egyik irodalmi társasághoz sem csatlakozott. 1927-ben kórházba került, ötvenedik születésnapját a rádió Krúdy-esttel ünnepelte. 1930-ban Baumgarten-díjban részesült, de ez sem tudott sokat javítani életkörülményein.
Élete utolsó éveit szegénységben töltötte, és 1933. május 12-én hunyt el. Krúdy életműve rendkívül gazdag – több művet alkotott, mint Jókai és Mikszáth együtt. Művei nagy része vidéki lapokban jelent meg, de életében is számos kötete látott napvilágot, halála után pedig sok válogatását adták ki.
Nevét nemcsak irodalmi munkássága, hanem a róla elnevezett „Krúdy-fröccs” is őrzi – az író szerint a 9 deciliter borhoz kevert 1 deciliter szóda „csupán megnevetteti a bort”. Halála után sem merült feledésbe: 1971-ben Szinbád-történeteiből filmet készítettek Latinovits Zoltán főszereplésével, 1974-ben a Napraforgó, 1976-ban pedig az Őszi versenyek című filmek is az ő művein alapultak.
A bögre egyedi grafikai tervezése Székely Tamás munkája. Minden példány sorszámozott és minden szériából csak bizonyos mennyiség kerül előállításra. Minden bögre külön-külön, egyesével készül, Magyarországon. Az egyes művészekről készült bögre alkotások később újabb sorozat példányokkal egészülhetnek ki, így adva ki majd egy komplett készletet. Ha valamelyik művészről már vásárolt motiváló gondolatot ábrázoló bögrét, kérheti, hogy a sorozat következő darabjának megjelenésekor értesítést kapjon. A bögrék megvásárolhatók ajándékba is, egyedi igény esetén (pl. díszcsomagolás, vagy más címre történő kézbesítés, esetleg bonbonnal való megtöltés) kérjük írjon nekünk e-mail az info@feliratosbogre.hu -ra!
