ROMHÁNYI JÓZSEF
 
Romhányi József egy rendkívüli tehetség volt, akinek különleges hatalma volt a szavak felett. Ahhoz képest, hogy a Romhányi-rímeket a rajzfilmsorozatain felnőtt korosztály fejből idézi, a bravúros sorok alkotójáról, az 1921. március 8-án született Romhányi József életéről alig tudunk valamit.
Romhányi József zsidó származású apától és katolikus anyától született. Eredetileg muzsikusnak készült, tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában folytatta. Noha a legnagyobb népszerűségre és elismertségre az animációs filmekhez írt verses szövegeivel tett szert, több operának is szövegírója volt.
„Itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához.” Dalos László – Film Színház Muzsika 1983. május 21-i számában megjelent – visszaemlékezése szerint ezekkel a szavakkal vezették be Romhányit a Magyar Rádióba, amelynek 1951-ben lett a dramaturgja.
1962-től pedig – egy rövid televíziós kitérő után – haláláig a Zenei Főosztályon dolgozott. Emellett nemcsak költő és nyelvvirtuóz, hanem kitűnő műfordító is volt. Az 1980-as évek elején bravúrosat alkotott T. S. Eliot Macskák című musicaljének magyar nyelvre való átültetésével.
Ahogy egyik alkalommal nyilatkozta 1947-ben, csupán a maga szórakoztatására „bolondos állatversikéket” kezdett firkálni, ennek azonban egész pályájára hatása lett. Mézga Aladár különös kalandjain és a Kérem a következőt, azaz „Dr. Bubó” történetein generációk nevelkedtek.
A Mézga család Nepp József rendezésében és Romhányi szövegeivel kelt életre a képernyőn a Pannonia Filmstúdió jóvoltából. A fantasztikus űr- és időutazásokkal teletűzdelt történetben rengeteg fizikával, kémiával kapcsolatos kifejezés és megállapítás hangzik el.
Ezek tudományos megalapozottsága nem volt a szerzők számára mérvadó, Aladár és Blöki a fantázia határtalan világában kalandoztak, amit nem kötöttek a valóság működési szabályai.
Ehelyett az alkotók – ahogyan azt egy 1973-as interjúban elmondták – a saját maguk által megálmodott rendszerükhöz alkalmazkodtak: „Ugyanis igen szigorúan betartottuk azokat a szabályrendszereket, amelyeket mi magunk állítottunk fel. Ha például kitaláltunk egy olyan bolygót, amelyik egy perc alatt kerüli meg a Napot, a történés folyamán az összes többi időpontot már e „szabály” alapján számítottuk ki.”
A játékosság mellett azonban üzenni is kívántak a filmmel: „A Mézga-sorozattal az volt a célunk, hogy felnagyítva mutassuk be azokat a torz jelenségeket, amelyek veszedelmet hozhatnak az emberiségre. A robbanás, a zaj, a túlzott kényelemszeretet, a gépek bűvölete – korunkban reálisan is létező ártalmak. Itt, a Földön éljünk okosan: erre szerettünk volna figyelmeztetni a filmbéli bolygókon ábrázolt világokkal. Mondanom sem kell, hogy egyikbe sem kívánkozunk el…”
A rajzfilmet a Romhányi-Nepp alkotópáros a megvalósuló csodák műfajának nevezte: „Rajzfilmen minden lehetséges. Megvan az a jótékony tulajdonsága, amely módot ad rá, hogy képi ötlettel olyan gondolatokat és történéseket fejezzünk ki, amelyek szavakkal csak hosszú dialógusokban írhatók le. Ebben a munkában a játék öröme a legvonzóbb.”
Romhányi a Flintstone család verses szövegmagyarításával ugyancsak maradandót alkotott. Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövegét köszönhetjük neki, álljon itt e beláthatatlan hosszúságú szövegből négy sor ízelítőül:
A Flintstone család története eredetileg prózában íródott, a verses változat tulajdonképpen magyar fejlesztés. Romhányi az Ország Világ 1968. márciusi számának adott interjúban a tőle megszokott szerénységgel nyilatkozott erről:
Romhányi gyerekkönyveket is írt, 1966-ban jelent meg a Mese az egér farkincájáról, 1974-ben Mézga Aladár különleges kalandjai nyomtatott formában is napvilágot láttak, akárcsak öt évvel később Doktor Bubó történetei. Játékos állatverseit halála után Szamárfül címmel adták ki. Többek közt a következőket:
Romhányi József 1983. május 7-én halt meg. Rigó Béla – a Magyar Hírlap 1991. szeptember 3-i számában – írt sorai némiképp érzékeltetik a rímkirály méltatlan elfeledettségét, ahogy a cikk szerzője írja: „Sokféle halhatatlanság létezik, az övé csendes és tapintatos.”
 
A bögre egyedi grafikai tervezése Székely Tamás munkája. Minden példány sorszámozott és minden szériából csak bizonyos mennyiség kerül előállításra. Minden bögre külön-külön, egyesével készül, Magyarországon. Az egyes művészekről készült bögre alkotások később újabb sorozat példányokkal egészülhetnek ki, így adva ki majd egy komplett készletet. Ha valamelyik művészről már vásárolt motiváló gondolatot ábrázoló bögrét, kérheti, hogy a sorozat következő darabjának megjelenésekor értesítést kapjon. A bögrék megvásárolhatók ajándékba is, egyedi igény esetén (pl. díszcsomagolás, vagy más címre történő kézbesítés, esetleg bonbonnal való megtöltés) kérjük írjon nekünk e-mail az info@feliratosbogre.hu -ra!