Székelyszabar, korábbi nevén Hercegszabar (németül Sabern), Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban fekvő község. Mohácstól nem messze, északnyugatra helyezkedik el. Szomszédos települései északkelet felől Görcsönydoboka, kelet felől Mohács, dél felől Lánycsók, nyugat felől Kisnyárád, északnyugat felől pedig Himesháza. Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5607-es út, amely Mohácstól Pécsvárad térségéig húzódik, így mindkét végpont irányából könnyen elérhető. Északnyugati határszélét érinti az M6-os autópálya is, azonban a község területén nincs lehajtó. A települést érinti továbbá a Lánycsók és Kisnyárád közötti 56 112-es számú mellékút is.
 
A települést először 1389-ben említik Zabar néven. A törökök kiűzését követően Károly főherceg birtokába került, innen ered a Hercegszabar elnevezés. A Szabar helynév alapjául a Sobor személynév szolgált. A török hódoltság idején, illetve a 17. század végére a falu elnéptelenedett. Egykor a bellyei uradalomhoz is tartozott, majd 1919 márciusa és 1921 augusztusa között a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megszállása alatt állt. 1925 és 1950 között a kölkedi körjegyzőséghez tartozott, így az anyakönyvezés is ott történt. Az 1930-as népszámlálás szerint 32 magyar, 1048 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt.
 
A második világháborút követően a német lakosság egy részét kitelepítették, helyükre felvidékiek és székelyek érkeztek, ami jelentősen megváltoztatta a település etnikai összetételét. 1970-ben már 502 magyar és 479 német lakost írtak össze. A község nevét 1950-ben változtatták Székelyszabarra; a Székely előtag a betelepített székely lakosságra utal.
 
A község különleges címerét egy 1746-ból származó pecsétnyomó mintázata alapján készítették el. Az ábrázolás nem a lakosság foglalkozására utaló jelképet mutat, hanem Szűz Máriát jeleníti meg koronával és glóriával, kezében jogarral, ölében a kis Jézussal. A régi baranyai pecsétek közül egyedül a szabarin szerepelt rövid német körirat, amely a „Mária segítsége Szabar kínjaira” gondolatot fejezte ki. A mai címer köriratát a heraldikai hagyományoknak megfelelően latin nyelven fogalmazták meg, jelentése: „Mindig szükség van fáklyára.” A 2001-es adatok szerint a lakosság 22,5%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
 
A bögre egyedi grafikai tervezése Székely Tamás munkája. Minden példány sorszámozott és minden szériából csak bizonyos mennyiség kerül előállításra. Minden bögre külön-külön, egyesével készül, Magyarországon. Az egyes művészekről készült bögre alkotások később újabb sorozat példányokkal egészülhetnek ki, így adva ki majd egy komplett készletet. Ha valamelyik művészről már vásárolt motiváló gondolatot ábrázoló bögrét, kérheti, hogy a sorozat következő darabjának megjelenésekor értesítést kapjon. A bögrék megvásárolhatók ajándékba is, egyedi igény esetén (pl. díszcsomagolás, vagy más címre történő kézbesítés, esetleg bonbonnal való megtöltés) kérjük írjon nekünk e-mail az info@feliratosbogre.hu -ra!