Súr a Bakony nyugati peremén fekvő, gazdag múltú település, amelynek története évszázadokra nyúlik vissza. A környéken talált régészeti leletek – például római kori pénzek és cseréptöredékek – arra utalnak, hogy a térség már az ókorban is lakott volt, bár maga a település a történeti forrásokban később jelenik meg. Súr első okleveles említése 1436-ból származik, amikor a falu már a pálos rend birtokai közé tartozott.
A középkorban a település lakói főként földműveléssel és erdei munkákkal foglalkoztak. A parasztcsaládok gabonát termesztettek, gyümölcsösöket gondoztak, az erdőkben pedig faanyaggal és faszénkészítéssel foglalkoztak. A falu lassan fejlődött, ám a 16. században a török hódítás megszakította ezt a folyamatot. A portyák és pusztítások következtében a település elnéptelenedett, és az 1536-os adójegyzék már pusztaként említi.
 
A 17. század közepén kezdődött meg Súr újjáéledése. A terület a Zichy család birtokába került, akik betelepítésekkel segítették a falu újjászületését. Az elhagyott portákra felvidéki szlovák evangélikus családok érkeztek, akik szorgalmas munkával újra felépítették a települést. Házakat építettek, földeket törtek fel, templomot és iskolát alapítottak, és a 18. századra már egy rendezett, fejlődő közösség alakult ki. A korabeli népszámlálások szerint a település lakossága gyorsan növekedett, és a szlovák nyelv és kultúra hosszú időn keresztül meghatározó volt a faluban.
 
A 19. században Súr lakóinak mindennapjait továbbra is a mezőgazdaság, az állattartás és az egyházi élet határozta meg. A falu közössége összetartó volt, a vallási és kulturális hagyományok pedig fontos szerepet játszottak a helyiek életében. A település fejlődése viszonylagos nyugalomban folyt egészen a 20. századig.
 
A második világháború súlyos nyomot hagyott Súr történetében. 1944 őszén a helyi kastély a nyilas hadvezetés központja lett, és tragikus események történtek a faluban: több embert kivégeztek, ami mélyen megrázta a közösséget. A háború után a település lassan talpra állt, az iskolákat államosították, megalakult a termelőszövetkezet, és a közös munka újra megerősítette a falusi közösséget.
 
A rendszerváltást követően Súr ismét önálló településsé vált, és fokozatos fejlődésnek indult. A község ma is büszkén őrzi történelmi gyökereit, miközben természeti környezete és közösségi élete egyaránt vonzóvá teszi az idelátogatók számára. A Bakony erdői, a helyi hagyományok és a település múltjának emlékei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Súr különleges hangulatú, értékekben gazdag falu maradjon.
 
A bögre egyedi grafikai tervezése Székely Tamás munkája. Minden példány sorszámozott és minden szériából csak bizonyos mennyiség kerül előállításra. Minden bögre külön-külön, egyesével készül, Magyarországon. Az egyes művészekről készült bögre alkotások később újabb sorozat példányokkal egészülhetnek ki, így adva ki majd egy komplett készletet. Ha valamelyik művészről már vásárolt motiváló gondolatot ábrázoló bögrét, kérheti, hogy a sorozat következő darabjának megjelenésekor értesítést kapjon. A bögrék megvásárolhatók ajándékba is, egyedi igény esetén (pl. díszcsomagolás, vagy más címre történő kézbesítés, esetleg bonbonnal való megtöltés) kérjük írjon nekünk e-mail az info@feliratosbogre.hu -ra!